Sziasztok!

Elnézést kérek az eltűnésért, de vasárnap sikerült hazaérni a nyaralásból, azóta meg tortáztam is... Most jutottam el idáig... :D Cserébe viszont azt gondolom sok okos dolgot tudok megosztani veletek. :)

Még a nyaralás előtt ezt mondták nekem: olyan, mintha nyíltan pletykálnál az emberekről. A nyaraláson ezen is sokat gondolkodtam. Meg kell tanulnom, valahogy úgy leírni, hogy mi történt, hogy neveket nem írok, de a tanulságot mégis megosztom veletek. Szóval ma erre fogok törekedni. :)

Amúgy az első írásokban kijelentett ,,minden nap igyekszem írni", tuti megdőlt! Akkor fogok írni, amikor időm engedi, illetve, ha történik olyan dolog, amit szeretnék veletek megosztani. :)

A nyaralás szuper volt. :D 28 évesen mondjuk szülőkkel nyaralni nem a legegyszerűbb, de Apa csak úgy sürgött-forgott körülöttem is! :D ...mert Anya körül amúgy is szokott. :D 

A hetet annak a jegyében akartam tölteni, hogy figyeljek oda arra, hogy ne ítélkezzek. Ugyanis indulás előtt erről is tájékoztattak.... Mindenkit, szinte azonnal képes vagyok elítélni, még pedig az alapján, hogy az én értékrendemnek megfelelnek vagy sem....  Ez pedig hiba. Mert nem tudhatjuk, hogy ki, mit, miért csinál... Azt olvastam a face-en, hogy ne ítélkezzünk addig, míg nem tudjuk a körülményeket. Így aztán mikor elkezdtem ítélkezni, sokszor még Anya is mondta, hogy ne ítélkezz, mindenkit olyannak fogadunk el, amilyen. :) 

 Imádom a naplementét.... Volt, hogy órákkal hamarabb kiültem egy napágyra és néztem ahogy folyamatosan megy le a nap.... Közben olvastam, meg rengeteg gondolkodtam magamon. Hogy mi az, amit jól csinálok meg mi az, amit nem.... :S

A nyaralás alatt rájöttem, hogy valóban venni kell a fáradtságot és megismerni a másikat, mielőtt véleményt alkotunk, főleg mielőtt elítélünk valakit.... Sok minden múlik a körülményeken... Sőt! 

Mióta hazajöttem még inkább meg akarom érteni az embereket. Tudni akarom a miérteket. Például, hogy mi visz rá valakit arra, hogy megcsalja a párját, vagy hogy kihasználjon embereket...

 Nem tudom ti csináltok-e ilyet, de míg vártunk a vonatot, amivel indultunk Horvátországba, ott ültünk a Keletiben és néztem az embereke.... Mindenki rohant. Mondjuk valószínűleg ezért sem szeretnék Pesten élni... Olyan közönyösek voltak az emberek... Az általános iskolás osztályfőnököm azt mondta egyszer, hogy őt vagy utáljuk, vagy szeressük, de semlegesek ne legyünk, mert az a legrosszabb! Én szeretek érzelmet kiváltani az emberekből, jó mondjuk inkább szeretet, mint haragot... :D De amúgy ugyanez az osztályfőnököm mondta is Anyának, hogy nah én a végletek embere vagyok. Vagy szeretek, vagy utálok. :) Ami ha így belegondolunk nem biztos, hogy jó.... Tudjátok azt úgy-e, hogy amilyen érzelmeitek vannak, olyan rezgéseitek vannak és azt vonzzátok be. Tehát ez a vagy utáljuk vagy szeressük egymást helyesen úgy kellene csinálni, hogy a negatív gondolatokat, érzéseket elfelejteni.... Mert azzal negatívat vonzunk az életünkbe. Az mondjuk már más, ha minket utálnak... Mert az nem a mi dolgunk, neked azzal nem kell foglalkozni. Ez így van és kész. :) Ezzel birkózzon meg illető. 

Ezzel pedig az ítélkezést meg is oldottuk... Ismerj meg mindenkit, tudd meg az okokat és csak ezután legyen véleményed. Mindenki okkal érkezik ez életetekbe és ahogy Edi szokta mondani, egymás tükrei vagyunk. Nézd meg mit mutat neked a másik. Mit csinálsz jól vagy rosszul és ha valamivel nem vagy elégedett, változtass! 

Sokan elfelejtik, hogy ez az élet nem olyan hosszú... Bármi történhet, amikor Isten azt mondja, hogy itt ennyi volt, menned kell hozzá. A múlt héten volt egy baleset Nagymacsnál. Egy 23 éves fiú halt meg, akinek előtte való nap volt a szülinapja. Olyan hülyék vagyunk mi emberek, mindig várunk valamit, hogy majd boldogok leszünk ha.... De mi van, ha nincs több ha...??? Anyukám erre szokta mondani, hogy lehet hogy van menny és lehet, hogy majd ott is élünk tovább, de ő most él, ő most akar szép helyet látni, most akar jó kajákat enni, most akar boldog lenni! 

...és akkor el is jutottunk oda, hogy a jelenben kellene élni! Miért van az, hogy szomorúak vagyunk a múlt miatt? Miért van az, hogy félünk, hogy mi lesz a jövőben? ...és miért van az, hogy elfelejtjük megélni a MAI napot???? Nagyon sokéig tartott míg ezt a sok okosat magam is el kezdtem gyakorolni. Képzeljétek el, hogy tit is tudatosan odafigyeltek a gondolataitokra.... Pl. Az exeim szavai nagyon sokáig meghatározták azt, h én mit is gondoljak magamról. Hogy egy kapcsolattól mit várhatok el. Azt gondoltam lentebb kell adni! De tudjátok mit?! Nem adom lentebb!!!! Attól, hogy ők azt a lécet nem bírták megugrani, még létezik olyan aki megtudja, nem hiába vágyunk ilyen vagy olyan férfira!!! Tanuljátok meg értékelni magatokat! Higgyétek el, hogy értékes emberek vagytok és megérdemlitek, hogy boldogok legyetek. 

Tavaly ilyenkor, amikor a nagy lagzik időszaka van, teljesen kétségbe voltam esve attól, hogy egyedül vagyok. Erre persze Edi mindig azt mondta, hogy ha te egyedül vagy, akkor én is... :) Milyen fura, hogy a barátokat elfelejtjük, és azt hisszük csak párral lehet teljes az élet... Ez hülyeség. Én rájöttem, tök jó így egyedül. Mert nekem nincs szükségem arra, hogy bárki irigykedjen arra, hogy több a fizetésem, hogy én megtehetem, hogy megveszek egy laptopot, én nem akarok lejelentkezni, hogy mikor hol vagyok, meg kivel... Szóval rájöttem, hogy ha az exek közül bárki megkérte volna a kezem, tuti tök boldogtalan lennék most.... De arra is rájöttem, hogy pl. most jönne valaki, akivel elkezdünk egy kapcsolatot, de egy idő után rájönnék, hogy ez nem megy, nem haboznék, leülnénk beszélgetni és ha nem tudunk közös nevezőre, nem várnám a csodát... SENKI NEM TUD GYÖKERESEN VÁLTOZNI! Ha valaki nem szereti a munkát, nincsenek céljai, nem törekszik arra, hogy haladjon az életet, az mindig is ilyen marad! 

Amúgy tudjátok azt, hogy nagyon sok tulajdonságot átveszünk a szüleinktől, amiről azt gondoljuk, hogy így a helyes???? Pedig amúgy nem.... :D Anyának Mama mindig azt mondta, hogy amilyen virágot szakítottál, azt kell szagolni... Nah nekünk Anya ezt soha nem mondta.... És amúgy elég nagy hülyeség is. :S Ha tizenéves korodban úgy gondoltad X vagy Y jó lesz, de közben rájöttél, hogy nem, akkor egész életedben boldogtalan leszel???? Nah NEEEEM!!! Én nem leszek! Te se légy!

Meséltem róla a családban milyen gondok vannak... Anyának én mindig azt mondtam, hogy de ő az én apám!!!! ...és ez igaz is, de akkor még nyilván nem tudtam, amit most tudok... Ez az egy életünk van és baromira nem azért kaptuk, hogy szenvedjünk!!!!!! Lépjetek!!!! Amúgy a magyar társadalom legnagyobb baja szerintem pont ez.... Mi olyan jól tudunk nyávogni, hogy ez vagy az nem jó, de olyan jól tudunk ebben a rosszban benne maradni is... Nem vagyunk hajlandók megmozdulni! Csak nyávogunk. Nah én az ilyen embereket leépítem.... :) Egy kedves ismerősöm nem rég azt mondta, segíteni csak annak kell, aki kéri, hogy segíts...  Így most én is így teszek... Ha van aki szeretné, hogy segítsek, ott leszek, de ha nem kéri, nem akarja, akkor elfogadom, de kiléptetem az életemből.... 

...és akkor már a kihasználásnál járunk... Biztos vagyok benne, hogy sokszor éreztétek már, hogy kihasználnak titeket! Lehet ezt érzelmileg, vagy anyagilag.... Meg biztos eszetekbe jutott már az a szuper kis mondás, hogy majd a jó-szíved fog a sírba tenni! Nah engem nem!!!! Meg szeretném, ha téged sem!!!! :D Régen úgy volt, hogy úton útfélen adtam kölcsön, ott voltam, ha kellett, segítettem... Nah mára eljutottam oda, hogy nincs nekem a homlokomra írva, hogy használj ki! :D Elég volt! Én a pénzemért keményen megdolgozok, azért, hogy a szívem ilyen megint csak! Senkinek nem fogom hagyni, hogy kihasználjon! Amilyen a mosdó, olyan a törölköző! Nem vagyunk mi szeretetszolgálat, meg bank.... Te legyél az! Semmi értelme! De arra számolj, hogy ilyenkor lesz az, hogy közlik veled, hogy de megváltoztál.... Már nem vagy olyan mint régen... ...és valóan! :) ...és majd nem is keresnek annyira, mert látni fogják, hogy már nem vagy kihasználható és ezek az emberek eltűnnek az életedből.... DE! Ezt ne sajnáld! Rájuk nincs szükséged! Meg amúgy is! Ők azért tűnnek el, hogy legyen hely az új embereknek! :) Ami még ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy ne legyen lelkiismeret-furdalásod miattuk! Én általában úgy szoktam, hogy ha valami nem tetszik, közlöm. El szoktam mondani, hogy ha ez meg ez nem változik, annak ez meg ez lesz a következménye.... Van aki felismeri, hogy valóban igazam van, ők a kevesek! A legtöbben egyből ágálnak, hogy ezt hogy képzeled, hogy ez túl sok... De ha a szívedben tudod, hogy mindent megtettél, lehetőséget adtál, de mégsem éltek vele, az nem a te felelősséged! Az a másik baja, azzal küzdjön meg ő....

Amiről még írni szeretnék, az egy könyv... A nyaraláson elkezdtem olvasni John Gray könyvét, aminek a címe: A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek. Ez a könyv, valami fantasztikus. Ajánlom a nők, de a férfiak figyelmébe is! A könyv lényege az, hogy a nők és a férfiak tejesen máshogy működnek, Mondatokat máshogy értünk, mások a szükségleteink, más tulajdonságokat tartunk fontosnak... De mégis van valami párhuzam. Talán a beszélgetést emelném ki. De azt a faját, hogy leülünk, elmondjuk mi a gond, veszekedünk egyet és megsértődve otthagyjuk a másikat. Legyetek nyitottak, addig magyarázzátok a nézeteiteket, míg a másik is úgy fogja érteni a mondataitokat, ahogyan ti. Igen, ez egy elég hosszadalmas dolog, de szerintem megéri. Higgyétek el, hogy egy-egy mondaton nem ugyanazt érti a nő és a férfi. Mivel még nem értem a könyv végére, így erről többet most nem írok, de ha befejeztem ígérem összefoglalom! :)

Hmmm azt hiszem ennyit gondoltam most... Remélem már fejlődtem és nem pletykálkodásnak tűnik, de mégis sikerült elmondanom a gondolataimat.... :D

Legyen csodaszép napocskátok! Szeretlek titeket! :D Pusziiii :*

Sziasztok! 

Ott jártunk, hogy pénteken este megérkezett tesóm Debrecenbe... Szegénykémet egy nagyon lepukkant koliba költöztették át a nyárra, így ha teheti eljön onnan... :D 

Pénteken még gond nem is igazán volt... :D Vacsira Gyros tál, kis beszélgetés... Szombaton csavarogtunk. :D Én vezettem!!! Szupi volt. :D Mondjuk mehetne jobban is, de... :) Voltunk vásárolgatni, túrkálni, meg voltunk az uncsinknál. Nem régen költöztek Józsára, van egy nagyobb lányuk, meg van egy ikerpár... Egy fiú, egy lány és a lányra Bakti Mama mindig azt mondja, hogy olyan, mint én.... Hatalmas barna szeme van, kis barna bőre! :D Most elég gyorsan fel is oldódtak.... Sokat nevettünk, meg játszottunk, nagyon aranyosak voltak. :D 

Este szalonnasütés... Meg kis beszélgetés... Edi is lejött. :D 

Vasárnap meg nagy összeveszés... :S Az egész abból indult ki, hogy tesóm olyan, mint apa. :D Ha nem dolgozol úgy, ahogy ő kitalálták, akkor már baj van és mérgesek lesznek... Jah és persze a fejükre van írva... Nah hát tesómmal olyan jól sikerült összeveszni, hogy a főzés közepén itt is hagyott.... 

...és így visszanézve az esetre elszúrtam a dolgokat. 

Nem olyan régen mentem Nyiregyre. Úh lehet már le is írtam, de akkor még egyszer... :D Megnéztem mikor megy a troli, persze rossz oszlopot néztem, mert már akkor tanítási időszak volt. Elértem a vonatot, viszont nem tudtam jegyet venni, bérletem az volt... Kimentem a peronra, oda-vissza járkáltam, baromi mérges voltam. Aztán csak így azon vettem észre magam, hogy azt kérdezem magamtól, hogy most ezt miért is csinálod? Ettől előrébb leszel? Most ez így történt, gondold végig, hogy hogyan oldhatod meg... :D Nah és ezt tettem, megbüntettek a vonat, nah bumm, történt már ilyen, legközelebb jobban odafigyelek.

Tesómmal is ezt kellett volna tenni... Megkérdezni tőle, hogy mi a gond... És végiggondolni, hogy mit tudok ezzel kezdeni. Nekem akkor abban a pillanatban mi a megfelelő, mit akarok csinálni...

Milyen hülye világot élünk, mindig másoknak akarunk megfelelni.... De miért???  

Edikém szokta azt mondani, hogy azt csináld, amit szeretsz! Amihez kedved van! ...és tudjátok milyen hálás vagyok Istennek azért, hogy a munkám is az, amit szeretek, hogy amit hobbiként csinálok, azt is imádom!? Mert én azt vallom, hogy például, ha 20 éve dolgozol valahol, amit utálsz, de nem teszel semmit, hogy azt tehesd, amit szeretnél, az a te hibád! Miért nem teszel ellene? Nah és ha még ilyenkor nyávognak is hozzá, attól meg falnak megyek! Ez a tipikus magyar mentalitás... Nyávogok, mert nem jó, de semmit nem teszek, hogy máshogy legyen! 

Az elmúlt napokban sok mindent tanultam... El kell fogadnunk egymást! Olyannak, amilyen. Sosem lesz két ember teljesen egyforma, mindig lesz valami, amiben nem értenek egyet. De ezt így kell elfogadni! Persze, beszéljük meg a dolgokat! Mert, ahogy Krisztim szokta mondani, minden érmének két oldala van. Meg kell nézni a másik ember nézeteit is. Mert semmit nem látunk ugyanúgy! Én ezért szeretek emberekkel beszélgetni... Jó, néha sikerül egyből elítélni őket. De eddig még valahogy mindig sikerült boncolgatni a dolgokat és sikerült megértenem őket.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én mindenkinek segíteni akarok! :D Meg akarom oldani az életét, boldogabbá akarom tenni, meg akarom mutatni a kiutat abból a helyzetből, amiben van és ahol nem boldog... Nah ezzel kapcsolatban is tanultam mostanában! Már nem egy, de nem is kettő tanítvány, barát mondta nekem, hogy: ,,Barbi, nem lehet mindenkinek segíteni! Nem tudsz mindenkit megmenteni! Értsd ezt meg!" ...és igazuk van. De nekem ezt olyan nehéz belátni... 

Meg kell tanulnunk szelektálni! Kik azok, akikkel kell és érdemes foglalkozni és kik azok, akikkel nem! Igen baromi kegyetlenül hangzik, de igaz. Nekem konkrétan nincs időm, meg bevallom őszintén energiám sem mindenkire! Már nem keresek mindenkit, meg nem írok mindenkire rá hetente, hogy héj hogy vagy...? Erre kettő darab idézetem van, amit tényleg igyekszem be is tartani:

Több olyan barátom is van, aki baromi rossz kapcsolatban él. Tudják is, hogy nem boldogok, de nem tesznek semmit...Csak várnak...  

"Várunk. Az idő múlik, de mi csak várunk. A pillanat elmúlik és a múlt része lesz, és mi csak várunk. Várjuk, hogy elmúljon a hideg, hogy elálljon az eső, hogy véget érjen a fárasztó nap, hogy elteljen a hét, hogy egy jobb helyen legyünk, hogy elmúljon az unalom, hogy elmúljon a bánat, hogy megértsük, hogy elfelejtsük, hogy megbocsássunk, hogy megbocsássanak, hogy kisüssön a nap, hogy eljöjjön az igazi, hogy viszont lássuk őt, hogy eljöjjön a nagy nap, hogy hazamehessünk, hogy elmehessünk, hogy erősek legyünk, hogy meg merjük tenni, hogy változzanak a dolgok, hogy eljöjjön a nagy lehetőség… Várjuk, hogy elkezdődjön, várjuk, hogy elmúljon. Csak várunk, mindannyian mást, és sokszor csak a várakozásnak élünk, amely betölti mindennapjainkat. Óráinkat, perceinket, és eközben elfelejtünk a pillanatnak élni. Elfeledkezünk a pillanat erejéről, amely a kezünkben van, amely mindvégig a kezünkben volt. És közben elsuhan, várunk, és közben, szépen lassan, eltelik az életünk."

Elgondolkodtató, nem? Miért felejtünk el boldogok lenni ma, most????? Miért gondoljuk, hogy majd holnap jobb lesz, vagy majd ha ezt vagy azt megvettem, boldogabb leszek? Hiszen, ha ma nem vagyok az, holnap sem leszek!

Akkor most egy kicsit erről, hogy miért gondolom, hogy rövid az élet... Volt egy barátom, Iminek hívták. 2009. március 6-án halt meg. Kórházban volt, megműtötték, úgy volt, hogy majd ha kijött találkozunk, mert előtte csak egyszer találkozunk, február 7-én az Atlantisban... Ahol szerelmet vallott, de mivel épp volt párom, nagyon nem tudtam ezzel mit kezdeni... Kedden műtötték, 9 órakor írta sms-t, hogy kihozták, jól van, minden ok, majd keres... Aztán csütörtökön jártam matek órára, egyetem után hazajöttem, míg pakoltam a gépet bekapcsoltam és irány Kisvárda, mentem haza.... Aznap iwiw-en olvastam, hogy nyugodj békében Takács Imi... Egyből írtam üzenetet annak, aki kirakta, hogy te nem arról az Imiről beszélsz, aki....!? És jött a válasz, hogy de.... A vonaton csak sírtam, meg otthon is.... Mire hazaértem msn-en az öccse írt az ő msn-jéről, hogy meghalt... Jött a temetés... Debrecenből mentem haza, mert közben suli volt... Rengetegen voltunk, csepergett az eső, erre azt szokták mondani, hogy még az ég is siratja... :S Szörnyű volt....Ráadásul az ex csaja, aki elég gerinctelen módon bánt szegénykémmel olyan hisztit vágott le velünk szemben, hogy szívem szerint megtapostam volna.... Sírva mentem ki az állomásra és jött velem szemben egy nagyon öreg néni... És kérdeztem Istentől, hogy akkor most miért nem őt vitted el? Neki már biztos mindene megvolt az életben, Imi meg csak 23 éves volt... Aztán később jöttek az ,,angyali jelek"! Látsz valakit az üveg ajtó előtt elmenni, de senki nincs otthon... Kapod a kis tollakat... Érzed, hogy valaki megsimogatja a vállad... 

Azóta foglalkozom kicsit komolyabban az angyalokkal! 

De értitek már? Nem lehet tudni mikor kell menni. Nincs idő várni!!!! MOST, MA kell boldognak lenni, kihozni magunkból a legtöbbet, a legjobbat! :) <3 

Igen, nekem is vannak rosszabb napjaim... Mostanában például ezek vannak... De valahogy minden nap meg van az, amiért hálás tudok lenni, minden nap történik valami, találkozok valakivel, aki tanít valamire, amitől több vagyok. Nem olyan régen meg is kérdezték, hogy honnan van bennem ennyi pozitív energia? Nem tudom... :D De bennetek is legyen! Mert amúgy mi a francnak élünk...? :D 

Tegnap tanultam még valamit... Edivel tanultunk. Mostanában angolozunk... Ami neki is jó, mert együtt csak könnyebb tanulni, meg nekem is, mert gyakorolok, meg amúgy tök jó, mert egy csomó dologra emlékszem... :D Nah és tanultunk és valahogy feljött, hogy mi bánt mostanában engem... Azon kívül, hogy sajnos sokan kihasználnak, mint szerintem a legtöbben már tudjátok is, nincs párom... A legjobban talán ezzel tudom magam beforgatni... Edi mondta, hogy nem fogadom el magam. Aztán elkezdtem neki sorolni, hogy miért is nem fogadom el magam... Tudjátok mire jutottam??? A legtöbb kimondatlan szó miatt van magammal bajom, hogy nem mondom el azoknak akik kihasználnak, hogy amúgy basszus ezt hogy gondolod? Hogy jössz te ehhez? Miért nem veszed észre magad?

Szóval a következő lépés az lesz, hogy szépen megírom mindenkinek, hogy mi a bajom vele, mi esik rosszul vele kapcsolatban.... 

Aztán tegnap volt még egy érdekes dolog... Edinek mondtam, hogy olyan nyomorult vagyok... És csak rázta a fejét, hogy áá ááá ilyet nem mondunk, mert akkor már is az vagy!!!!! :D Milyen érdekes... Néha, sőt az esetek nagy részében magunkat húzzuk le.... De hülyék vagyunk! :) Louise L. Hay -t hallgattatok már?  Ha nem, akkor tessék hallgatni: https://www.youtube.com/watch?v=F87pGPKCbgw   Minden nap pozitív megerősítéseket kellene magunknak adni, hogy erősebb legyen a lelkünk, hogy jobban érezzük magunkat, hogy legyen önbizalmunk, hogy aztán ezt a sok-sok jót pedig kintről is lássák!!! Mert amit gondolsz magadról, azt látják mások! :D 

Jobb napjaimon, ha megyek a városban, azt szoktam érezni, hogy mindenki néz... Kriszti erre rávágta, hogy: ,,Persze!!! Mert neked kisugárzásod van!!!!" :D Nah akkor ez lesz a célom és legyen nektek is, hogy legyen kisugárzásunk, ok!!!!???? :D Pozitív kisugárzás. :D

Tegnap este Tinder-en trécseltem... Mikor ment aludni az illető, írtam, hogy örülök, hogy beszéltünk, legyen szép napja majd ma, meg hogy jó éjt. Erre ezt írta: ,,Én is imádom, hogy ilyen kis energiabomba vagy! :) " Szóval akkor valamit csak észrevesznek... :D 

Összegezzünk... Ha nem vagy boldog, nem azt csinálod, amit szeretsz, változtass! Mindig nézd meg az érme két oldalát, de ne várj, mert rövid ez az élet! Minden nap alkalmazz pozitív megerősítéseket! :)

Legyen szép napocskátok! :) Puszi 

Sziasztok! :)

Újra van mit mesélni! :D

Nos 30-a óta annyi történt, hogy a kislányt itt hagyták nekem és másnap este megbeszéltük ezt a démonos dolgot. Féltem, hogy nem fogunk többet találkozni, de megbeszéltük, hogy minden marad így... :D Én nem beszélek Edinek róluk, Ediről meg nem beszélek nekik és kész! :D Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy mindegy, hogy ki miben hisz, a lényeg, hogy jó ember legyen! Szép legyen a lelke! :) 

Amúgy a kislánnyal tök jól elvoltunk. :) Csavarogtunk a városban, hamburgert sütöttünk, filmeztünk, együtt aludtunk... Én még ilyen tiszta lelkű kislányt nem láttam amúgy. :) Ennyi évesen! :) Örülök, hogy ismeretem őket. :)

Mivel pénteken vissza kellett mennem a dokihoz Nyiregyre, így csütörtökön hazavittem a kiscsajt. :) Rokonok is voltak ott, velük együtt jöttem hazafelé busszal.... Még menni akartam vásárolgatni, így hamarabb szálltam le... Álltunk a zebránál, vártuk, hogy zöld legyen. Zöld lett, elindultunk és a szemem láttára ütöttek el egy bicajost! A zebrán!!!!! Ok, ok ő is hibás volt, mert a bicajon ült és úgy akart a zebrán átmenni, nah de akkor is....  Egy gyalogos is simán lehetett volna.... Hiszen ZÖLD volt! De nem is ez volt a meglepő, hanem az emberek reakciója.... :S Én mentem oda segíteni, a táskáját vettem fel, aki elütötte a bicajt szedte le róla és még jött egy fiatal lány, aki meg a papucsát szedte össze.... Még 2 idősebb hölgy jött oda, meg egy bácsi. A többiek, mert úgy 15-en biztos, hogy voltunk, így elpárologtak.... Egy csaj telefonált és ahelyett, hogy a mentőket hívta volna, annyit mondott, hogy most leteszi a telefont, mert elütöttek valakit.... Aki amúgy elütötte a nőt, egy anyuka volt, aki egyrészt megállt a buszmegállóban.... Meg ott volt vele az anyukája és a gyereke, pár hónapos baba lehetett.... Ami ledöbbentett az az volt, hogy egyből rágyújtott....  Pár hónapos baba mellett cigizni???? Hát hogy van ez???? :S Az egyik idősebb hölgy hívta a mentőket, elég gyorsan oda is értek, persze ők is úgy álltak meg, hogy 2 sávban keresztben.... :D Aki el akart mellettünk menni, záróvonalon kellett, hogy átmenjen... A nő, akit elgázoltak, azt mondta nem érzi magát rosszul, egy hatalmas pukli volt a homlokán, meg a lábáról, válláról lejött a bőr... Nem is ült le... De hatalmas pukkanás volt, mikor nekivágódott a kocsinak. A mentősök beültették a kocsiba, bezárták az ajtót, megvizsgálták, mi meg csak álltunk ott, hogy akkor most mi van... Közben a bácsi elment, mert hogy beszéltünk arról, hogy nekünk vajon mi a dolgunk... Mondták, hogy a mentősöket meg kellene kérdezni... Hát odamentem, megkérdeztem, hogy mehetünk-e vagy maradjunk... Mondták, hogy mehetünk, szegény nőnek mondta, hogy jobbulást, aztán mindenki ment a dolgára... 

Hihetetlen volt, hogy az emberek többsége semmit nem csinált... Nah és ha ők lettek volna a bicajos helyében???? Olyan idióta világot élünk... Miért nem figyelünk egymásra? Miért vagyunk ilyen közömbösek? Hogy tudunk így élni? Szörnyű.... :S

Hálás vagyok Istennek azért, hogy én jó ember vagyok! Eddig is tudtam, hogy nah most ez itt kicsit beképzelt kijelentés lesz, de KÜLÖNB vagyok, mint a legtöbb ember!!!! Uhhh még mikor otthon éltem, Várdában és ezt mondogattam, de utáltak.... :D De ez így van. :D Nézzetek körül, mi van ma a világban.... Hogyan élünk.... Hogyan viselkedünk másokkal... Persze nem azt állítom, hogy ilyen emberek, mint én nincsenek, mert vannak! Ők a barátaim is!!!! Mert tudjátok úgy vagyok ezzel, hogy igyekszem az értékes embereket magam körül tartani! Én velük vagyok boldog! Nekem az ilyen emberekre van szükségem! 

Júl. 2-án Telihold volt. Amit tudni kell róla: http://www.mindenegybenblog.hu/horoszkop/julius-2-an-telihold-es-szazszoros-nap    Aznap este szépen elbeszélgettem magammal meg Istennel... :D Hogy mi a jó az életemben, mi az ami nem szolgálja az életem, mit kell lezárnom, elengednem... Azt hiszem sikerült! :)

Tegnap vissza kellett mennem a dokihoz. Milyen dokihoz? Szerintem a legtöbben tudjátok, pánikbeteg vagyok... :D Most nem az a doktornő volt, aki szokott lenni, de pikk-pakk elintéztem mindent, visszaértem Debrecenbe időben, elmentem csavarogni, aztán meg a Harmóniaházba... Nyílt nap volt. :D Igaz, hogy egyetlen egy szabad időpont sem volt, azoknál, akik érdekeltek, de láttam Edikémet ahogy ragyog. :D Nála sem volt egy időpont sem és látszott rajta, hogy jól érzi magát, hogy szárnyal. :)))) 

Szóval jó kis napok voltak ezek, amik sok dologra rávilágítottak... Sok munka van még itt Edinek, meg nekem is! :) Észre kellene venni, hogy változtatnunk kell, mert nagyon rossz irányba megy ez a világ... 

Legyen szép hétvégétek!!!! ) :* <3 

Sziasztok!

Tudom-tudom most elég sok napig nem írtam.... :) Ahogy a mellékelt ábra mutatja, nem biztos, hogy ez a ,,minden nap írok" dolog össze fog jönni, de nagyon igyekszem! Komolyan! :D

Amúgy otthon voltam, sütöttem, meg közben Apával is zajlottak a történések, azt is meg fogom írni, de közben tegnap történt egy olyan dolog, amit hamarabb szeretnék megosztani veletek. 

A lényeg, hogy tegnap jöttem vissza Debrecenben.... 

Egy kedves ismerősöm anyukáját sajnos műteni kell és felajánlottam, hogy ha gondolják, akkor nagyon szívesen vigyázok a lányukra, pár napot maradjon nálam, így bármikor be tud menni a kórházba...

Nah tegnap este el is hozták a kislányt. 

Tudni kell, hogy ők Jehova tanúi. Sejtettem, hogy a gyönyörűségem, az Angyalom nem fog nekik tetszeni, de mondom úgyis fogják látni, hát megmutatom nekik a tetoválást.... Gondoltam lesz ami lesz, esünk túl rajta... Ledöbbentek.... A tablet-en megkeresték és felolvasták nekem, hogy erről Jehova mint mond. A lényeg az az igazából, hogy Ő úgy teremtett meg minket, ahogy jól vagyunk, nem szabad megvágni a testünket, főleg nem lenne szabad Angyalt tetoválni, mert egyébként is Jehova az Angyalokat a férfi képére teremtette és ők amúgy embereket ölnek, nagyon erősek.... 

"Egyértelműen az angyalok jelenléte az is, amikor valamit csak úgy megteszel anélkül, hogy értenéd, miért. Ilyenkor mondod, hogy nem tudom, miért mondtam; nem tudom, miért jöttem ide; nem tudom, miért tettem, de ezt kellett mondanom, tennem, ide kellett jönnöm. Ezek az esetek mind a szeretet nevében történnek. Nem tudatosan, mert az ego nem ilyen nagylelkű." (Berente Ági)

Tudjátok úgy voltam ezzel a témával, hogy szerintem mindenkinek szabad akarata van eldönteni, hogy miben hisz és miben nem... Én például volt, hogy elmentem velük a Gyülekezetbe. Meghallgattam mit mondanak, ha náluk vagyunk és eszünk, imádkoztam velük, azokról a dologról, amiket ők nem tartanak helyesnek nem beszéltem a kislánynak, mint angyalok, álomfogó.... Én elfogadom és tiszteletben tartom, hogy nekik mi a fontos.

Nekik viszont sok dolog, amit én szeretek és ami hozzám tartozik nem helyes! 

Tegnap este miután a szülők hazamentek, én felmentem Edihez. Mondtam a kislánynak, hogy nem sokára jövök, de ő jönni akart. Mondtam neki, hogy de Edit ti nem szeretitek, biztos, hogy jössz... Azt mondta igen... Beszélgettünk, Edi megnézte mit lát vele kapcsolatban...  Kérdeztem a kislányt, hogy úgy látod, Edi gonosz? Rossz ember? A válasz az volt, hogy nem. Este Edi mikor ment aludni, elköszönt és adott a kislánynak is egy puszit... Amit a kislány maga sem tudott, hogy helyes e... Este beszélgettünk az Anyukájával Skype-on... Persze ez volt a téma... 

Az én vallásom egy igen spéci vallás... Már lehet írtam róla... :) Én hiszek Istenben, minden este imádkozok. Megköszönök mindent, amit kaptam... A jót is, a rosszat is... Van Hála naplóm, amiben minden nap le is írom ezeket. Templomba épp nem járok, de nekem egy pap se mondja azt, hogy az Isten szereti a jókedvű adakozókat, mert én azt gondolom az Isten mindenkit szeret! Jézus megváltott engem is, meg bárki mást is! Az én elvárásaim, szabályaim másokkal, de leginkább magammal szemben nem éppen alacsonyak! A hűség, az egyenesség, a szeretet, meg megbecsülés... Mind elvárás, de én magam is megfelelek nekik, betartom ezeket! Istenen kívül azt gondolom, hogy van egy csomó olyan dolog, ami megkönnyíti az életünket... Számmisztika, horoszkóp, természetgyógyászat, Edi.... Ha a barátaimat megkérdezitek, hogy Barbiról mi jut eszetekbe, tuti biztos, hogy ezek sorolni fogják... Ez vagyok én! Én így vagyok Bakti Barbi. :) 

Megkérdeztem nem olyan régen a tesóm keresztanyját, hogy mi reformátusok hiszünk e abba, hogy vannak látók... Persze a választ nagyjából tudtam előre, nem! Kérdeztem, hogy de Angyalok vannak? Azt mondta van....

Szóval spéci az én hitem... Ez tuti! De nekem ez így jó! Én így szeretem magam, én kijelentem, hogy Istennek tetsző életet élek és ha majd el kell számolnom, én oda fogok állni sé vállalom, hogy ez az én életem, én így érzem magam értékesnek, jónak! 

Nah vissza a Skype-hoz... Beszélgettünk... És kicsit azt éreztem, hogy amennyiben én nem vagyok hajlandó mondjuk Edinát elhagyni, vagy nem vagyok hajlandó felhagyni ezekkel, akkor ők nem akarnak majd velem többé barátkozni.... Amikre most így hirtelen tisztán emlékszem: (idézek)

- Nem akarom én megmondani neked, hogy kivel barátkozz!

-Mi téged féltünk! De nekünk Jehova az első és ha azt érzem, hogy valaki átesik a másik oldalra, el kell gondolkodnom azon, hogy van e értelme a kapcsolatot tartani.

- Érted te mit akarok ezekkel mondani!

- A Biblia kimondja, hogy nem szabad azokkal tartani a kapcsolatot, akik démonokkal kapcsolatban vannak!

Az egészből azt éreztem, hogy ha ezt így folytatom, akkor ennyi volt ez a barátság... Egy barátság tényleg ettől függ? Attól, hogy én miben hiszek és miben nem? Nem az van a Bibliában, hogy szeressünk mindenkit? Nem Isten foga majd egyszer mikor elé kerülök megmondani, hogy jó ember vagyok sem? Azt éreztem, hogy én ettől a tetoválástól már valami Démoni Bakti Barbi lettem, nem az aki eddig voltam... DE ÉN ETTŐL MÉG ÉN VAGYOK! Semmi nem változott. Attól, hogy velük nem erről beszélgetek, attól még ezek hozzám tartoznak... Meghallgatom, hogy Jehova erről mint mond, tanít, de nem vagyok én köteles aszerint élni. 

Edire visszatérve.... Ő valami fő-fő gonosz amúgy! Mert amit ő csinál, az nagyon rossz, szerint Edi csak AZT HISZI, hogy segít az embereknek... Neki ezt abba kellene hagyni és normális munkát keresni.... Mert még lehet, hogy Ő is úgy jár, mint egy másik nő... Aki jósolt kártyából, de tanú akart lenni... És Pesten egyszer csak egy megállóban valami felemelte és odavágta a villamos elé és meghalt... Ezt sokan látták ott és ezt azzal magyarázzák, hogy a démonok, akik vele maradtak, mert amikor jósolunk, akkor a démonok velünk maradhatnak, kapták el és ölték meg, nem engedték, hogy tanú legyen és olyan életet éljen amilyet kellene, hogy éljen.... 

Hmmm.. Szerintem akkor nekem is van ,,démonom", akit én Angyalnak hívok, olyannak amilyet az én vallásom ismer.... Például ott van Imi, vagy Magdici, akik már nincsenek velünk, de sokszor van olyan, hogy érzem, h valaki megfogja a vállam, a lábam... Tegnap míg Skype-on beszéltünk, akkor is éreztem, hogy megfogta valaki a lábam... Nah akkor most ott volt egy démon???? Nem ott volt egy Angyal!!!! 

Jah és úgy éreztem, hogy ezek a dolgok olyanok, mint egy betegség... És én ezt rájuk tudom ragasztani... De az én Angyalaim nem bántanak, nem fognak velük hazamenni és ott rosszat csinálni. Mert ők nekem jöttek segíteni!!!! 

Ohh volt még egy történet... Egy ismerősök nem régen meghalt egy motorbalesetben. A fiú anyja el akart menni jósnőhöz, hogy megtudja baleset volt, vagy a fiú döntött így... A szülők közül az Anyuka azt mondta, hogy ha el fog menni jóshoz, a házába többet nem fog bemenni! Nah most akkor az én házamba se jönnének, ha tudnák, hogy Edi szokott ide jönni???? Vagy most akkor hogy van ez???? :D

Nem értem... Nem értem... Nem értem....

Szóval a tegnap esti elalvás előtt, meg most reggel, ahogy felkeltem csak ezen jár az eszem....

Én jó ember vagyok, én segítek, akinek tudok, nekem szép lelkem van (bár állítólag ez nem elég...), és nem fogom Edit elhagyni, megváltoztatni a hitem, a gondolataim, az élethez való hozzáállásom, megváltoztatni magam, csak azért mert mások szerint ez gonosz vagy rossz...  Én így vagyok Bakti Barbi, én így vagyok az, aki a tükörbe bármikor belenéz és büszke arra, hogy ilyen! 

További szép napot kívánok Nektek! Pusziiii :) <3 

Szép estét Mindenkinek! :)

Nos, ma hazajöttem. Kisvárdába. :)

Persze nehogy már jól kezdődjön a nap... :) Szépen elkészültem, 10:01-es IC becélozva, 09:30-kor el is indultam, megnéztem mikor megy a troli. 09:38. Tanítási időszakban! :D Tanszünetben mikor megy? 09:47. :) Ami mit is jelent? Hogy nagy rá az esély, hogy jegyet nem fogok tudni venni... :D Baromi mérges voltam mikor megláttam, hogy van 2 pénztár nyitva az állomáson, 5-5 méter sorral, meg egyben a nő kibiggyesztette, hogy zárva.... Nah mondom, ok, megbüntetnek.... A peronon mér igen mérgesen vártam a Latorca IC-t, de aztán azon vettem magam észre, hogy ezt mondogatom magamnak: Azzal, hogy felrobbansz az idegtől, nem lesz előrébb... Szóval nyugodj meg és gondold át, hogy tudod a legjobban megoldani a dolgot. :D A megoldás az volt, hogy a vonaton megbüntettek 500 Ft-ra és hogy ez ne legyen több, Anyát felhívtam, hogy vegyen egy jegyet Nyiregytők Kisvárdáig és hozza ki a peronra... :D  Nyíregyházán Anya jött, közben megmutattam neki a csodaszép tetkóm. Azt mondta: Szép, de nekem nem tetszik, viseld azért egészséggel. :D 

Mivel IC-vel jöttem haza, a Nagyállomásról valaki haza szokott hozni. Most épp egy nagyon kedves ismerősöm és a párja  hozott haza! :D Nevet azért nem írok, mert nem tudom lehet-e... :D Róla azt kell tudni, hogy a férje nem rég halt meg. Ahhoz, hogy érthető legyen erről is mesélnem kell egy kicsit. Szóval a lényeg, hogy ők neten ismerték meg egymást. Z. feleségül kérte I.-t és ideköltözött. Fuvarozó volt, rengeteget dolgozott és nélkülözött. Dolgoztam egy fuvarozó cégnél, akkor sok mindent meséltek a fiúk arról, hogy milyen is ez a munka... :S Nem irigylem őket. Z.-t meg kellett műteni, mert a lábában egy ér elzáródott. Persze így nem tudott menni dolgozni több hónapon át... De csak meggyógyult annyira, hogy útnak indult, annak ellenére, hogy nagyon köhögött. De már nem bírt itthon lenni, ő nem szeretett a 4 fal között lenni.... Még Pesten rosszul lett egy benzinkúton és a kolléganői hívtak neki oda egy mentőt. Bekerült a kórházba. Kivizsgálás... Szóltak I.-nek, hogy menjen... Már akkor látszott, hogy elég nagy a baj.... :S Kiderült, hogy sajnos tüdőrákja van... :S Az állapota elég gyorsan romlott és azt hiszem egy pénteken telefonáltak I-nek, hogy ha még szeretne vele találkozni jöjjön, mert nagyon nagy a baj. Aznap szinte egész nap együtt voltak. Z. kapott egy Angyalt a kolléganőktől és mondta I.-nek, hogy vigye haza, nehogy leverjék és letörjön... I. 10 után ért haza. Épp, hogy lerakta a táskáját és hívták, hogy Z. meghalt.... :S Hatalmas csapás volt ez I.-nek az élettől, sajnos nem az első. Nagyon szeretem őt, ahogy tudtam jöttem haza segíteni. A temetés szörnyű volt... :S Nem értem, hogy hogy tudják a papok mindig ugyanazt hajtani, hogy Isten magához szólította és hogy mi pedig ezt fogadjuk el, hogy ez így van jól és kész.... :S De ezt mondják egy idősebb temetésén is, meg egy fiatal temetésén is... :S 

Nah de I.-re nem rég ismét rátalált a boldogság. Megint csak netes ismerkedés... :D Nem rég hívott fel azzal, hogy mi a harci helyzet. Aznap este álmodtam Z.-val.  Mondta, hogy nagyon szeret és csak ölelt és csak sírtunk. Fura volt... De kicsit jó is. Tudjátok amikor olyan valakivel álmodunk, aki már sajnos nincs velünk, üzennek. Ők akkor tudnak velünk beszélgetni. Ezért szeretem ezeket az álmokat.

Nah és I. most az új párjával jött ki elém, akinek a keresztnevének a kezdőbetűje szintén I. :D  Nah és amit ma láttam.... Az valami fantasztikus volt. :D I. sosem volt egy alacsony lángon égő ember. Sok mindent megtapasztalt már, de egy olyan talpraesett nőt képzeljetek el, aki egy nap alatt annyi mindent elintéz, amit más lehet csak egy hét alatt, a gyerekeiért és a szeretteiért tűzbe menne, és pikk-pakk mindent megold, elintéz. :D Nah és ez a pörgős nő most még jobban pörög, csak közben 1000-rel mosolyog, nevet, viccelődik, csillog a szeme és 3 percenként elmondja, hogy annyira boldog, hogy el nem tudom képzelni! :D 

Persze tudni kell, hogy benne is vannak ám kétségek, de képzeljétek Z. üzent neki... Mikor ment ki I.-ért az állomásra szerdán, már sötét volt és a garázs mellett azt érezte, hogy van valaki. Mondtam neki, hogy biztos, hogy Z. volt, de nem megijeszteni akarta, csak éreztetni, hogy nincs baj. Aztán meg.... Találtak 3 db bazi nagy tollat.... 

,,Vársz valakire. Egy Angyalra. Szeretnéd látni szemeinek csillogását, vágysz erőt meríteni mosolyából, kívánod hallani hangját. Mert... de nincs "mert"... nincs magyarázat, nem is kell. Vársz rá, szükséged van rá. Igen, vársz rá. Az Angyalra. Az Angyalra, pici szárnyakkal. De nem érkezik. És szomorú vagy... Ám történik valami. Az Angyal küld valamit. Egy pici tollacskát a szárnyaiból. És már tudod, amit eddig is éreztél: gondol rád, fontos vagy neki. És már nem vagy szomorú... a pici tollacska szárnyakat ad... neked is....."  -> ...és akkor már értitek, hogy miért is voltak ezek a tollak ilyen fontosak... :D 

Szóval nagyon jó volt látni őket! :D Szombaton szülinapozni megyünk hozzájuk, meghívták Anyáékat is, úgyhogy már várom a szombatot.... :D 

Nah aztán ahogy ők elmentek, átöltöztem és mentem segíteni Apának... Éppen az udvart kapálta. Rendesen jó volt végre kinti munkát csinálni. :D Már hiányzott. A nagy kapálás közben a szomszédunk indult az Anyukájával a városba és ahogy mentek el előttünk mondta, hogy szép lett a tetkóm, gratulál! :D Olyan jól esett! Mondtam is Apának, hogy látod milyen szép lett, másoknak is tetszik! :D Befejeztük az udvart, aztán mentünk paradicsomot meg uborkát kötözni. :) Óh igen, én nagyon szeretem látni és gyönyörködni a munkám eredményében. :D Ezért szeretem a cukrászkodást, vagy a kertészkedést is... :)

Bejöttem, lezuhanyoztam, gondoltam megnézem mi a helyzet Face-en..

...és nézzétek mi várt: ,,Szia!
Remélem nem zavarlak. Csak el akartam mesélni neked néhány dolgot.
A te mintádra, én nem az utcán hanem a mi kis könyvtárunkban elkezdtem osztogatni, annak aki belép pozitív gondolatokat és olyan jól sikerült, hogy van, aki kifejezetten kéri, amikor visszahozza a könyveket. :)
Nagyon jók a napi megosztásaid tetszenek és milyen igazak. :)
Olvasom a blogodat, nagyon jó ötlet volt.
Megirigyeltem tőled :) , hogy folyamatosan végzel valamit, így én is elkezdtem a Pénzügy-számviteli ügyintéző tanfolyamot novemberben le is vizsgázom. Muszáj volt kezdenem valamihez, ez tűnt jó ötletnek.
Annyit akarok még,csak így tovább előre.
Ui.: Nagyon jó lett a tetkód. Még egy őrangyalod lett :) "   -> Nah akkor szerintetek jó napom volt???? :D Csak ültem az ágyamon és vigyorogtam. :D Aztán mikor Anya hazajött a munkából meséltem neki is.... Jahj igen, az üzenet írójáról azt kell tudni, hogy 2013. decemberében ismertem meg. Nyíregyházáról jöttem éppen hazafelé. Egy fülkében ültünk és látszott rajta, hogy szomorú. Elkezdtünk beszélgetni és elmesélte, hogy nem rég szakított a párja vele és nem érti miért van ez így.... Nagyon bántja most ez! Mondtam neki, hogy higgye el, nem véletlenül  van ez így. Jönni fog egy sokkal jobb! :D Szedje szépen össze magát, okos, kedves, aranyos csaj! :) Értékelje magát és nem sokára itt lesz, aki a neki való! Mondtam neki ki vagyok, keressen meg Face-en és ha bármi van, tudok segíteni, vagy csak beszélgetne valakivel, írjon.... :D Persze már azóta van párja is... Most meg kaptam ezt az üzit.... :D El sem tudjátok hinni, milyen jól esett!!!!! :D <3

Szóval Anyával arra jutottunk, hogy jó hatással vagyok az emberekre! :D ...és ez tök jó! :D ...és tudjátok ezek megerősítenek abban, hogy a következő tervem, miszerint jövőre felvételizek Pszichológia Bsc-re, SZUPER ötlet! :D Felvi-n megnéztem elvileg elég pontom van. 4 állami félévem pedig nem fogom ott hagyni az államnak, úgyhogy jövőre irány ismét az egyetem. :D 

Hmmm ez a ma nagyjából ennyi volt.. :D

...és ne feledjétek: ,,odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda!" ;) ;) ;) 

Legyen szép estétek! :) Pusziiii :)

Szééép jóóó reggelt! :D 

Ez a nap ez egy fantasztikus nap! :D Igaz éjszaka milliószor felkeltem, meg alig aludtam, de olyan boldogság van.... :D ...hogy csak nah!!!! :D 

Nah akkor kezdjük a tegnappal.... :D

Nem nagy titok, nagyon szeretem az angyalokat! :D Akiknek úgy érzem szükségük van egy kis segítségre, egy kis védelemre, adni szoktam egy a horoszkópjának megfelelő kristályból készült angyalt. :D Nyakláncot. Nah és tegnap vittem egy ilyen ajándékot egy kedves ismerősömnek. :) Hazafelé jöttem a busszal, mikor az egyik megállóban felszállt 5 fiúcska. Olyan 16-17 évesek lehettek. Persze mindegyik ugyanúgy nézett ki... :) Én kisvárdi vagyok, tehát szabolcsi. Szabolcsi paraszt, sokak szerint... :D Jujjj nah majd erről még külön van egy kis történetem. :D A lényeg, hogy eleve úgy szálltak fel a buszra, ahogy a mai fiatalság szokott, mindenki értette miről beszélnek, vihogtak, mint az idióták... Az egyikük elkezdett mesélni egy történetet, amit nem is igazán értettem.... De minden második ,,szava" az volt, hogy ,,oszt"! :D Szóval akkor valóban a szabolcsiak a parasztok, igaz???? :D Meg a tirpákok... :D Aztán egyszer csak az egyikük megszólalt, hogy integessünk már az ablakon az embereknek, olyat már úgyis olyan régen csináltam.... Persze mind az öten elkezdtek integetni kifelé.... Jahj de nagyon megmutatkozott a birka szellem... :D Nah és persze egy-egy válaszreakció után ismét csak nagy vihogás, az az olyan igazi, mint az állatok... :S 

Csak ültem, néztem magam elé és azon gondolkodtam, hogy Édes Jó Istenem, ők a jövő nemzedéke.... :S Ők fognak velem együtt szavazni, vagy lehet már szavazhatnak is... Mivel mindenki ugyanúgy néz ki, nem mindig találom el az éveket... De egyszerűen hihetetlen volt.... Nah meg elszomorító! Vajon az ő szüleik látják, hogy kit neveltek fel!? ,,Neveltek"! Mert szerintem ez minden, csak nem nevelés.... :S 

A kis történet, ami még a szabolcsi tirpákokhoz kapcsolódik... :D Nem olyan régen hivatalos voltam egy szülinapra... A fenet említett DiVino-s szülinapra... Nem ismertem azokat, akikkel együtt ünnepeltünk. Beszélgettünk és feljött valahogy, hogy ki mivel foglalkozik... Mondtam, hogy tanár vagyok. Nagy meglepetés volt mindenkinek. :D Nah és feljött az, hogy lehet, hogy költözök Nyíregyházára.... Amire kaptam egy ilyen választ, hogy jahj nem kellene odaköltözni, mert hát.... öööö.... Nah mondom miért nem? Jahj mert hát tudod, ott olyan furák az emberek, én nem szeretem Nyíregyházát.. Nah de kérdeztem miért nem? Hát mert tudod ők olyan... Olyan tirpákok! Ledöbbentem.... Mondom amúgy én kisvárdi vagyok. Jött a kérdése, hogy kisvárdai??? Mondom neeeem! Kisvárdi, tirpák! Aznap megállapítottam, hogy többet értem egyedül, mint ők ott vagy öten összesen! Nekik volt párjuk, gyerekük és nem voltak boldogok... A csajok azzal voltak éppen elfoglalva, hogy jahjjjj ők nem tudnak nők lenni.... Úúúúgy sajnáltam szegényeket... Nem tudnak nők lenni! :S Ppfff.... Nem inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy hogyan legyen jó Anya, mit kellene a gyerekeknek megtanítani, hogy értékes legyen....???? Persze én nem azt mondom, hogy meg kell, hogy szűnjön, hogy Anya meg Apa elmenjen együtt nyaralni, vacsizni... De ne a bulin járjon már az eszem, meg azon, hogy jahj nem tudok nő lenni... Szerintem, ha van gyereked és szépen neveled és jó feleség vagy, akkor vagy csak igazán NŐ! :D 

Nah buszozás után mentem boltba... Húztam pozitív gondolatot: Harmóniában élek önmagammal! :) Csak mosolyogtam, mint ahogy amúgy nagyjából végig mosolyogtam a csavargásom alatt, ugyanis 18 órára be voltam írva... Mentem tetoválást készíttetni. :D Egész nap be voltam zsongva. :D 

Nagyon régóta tervezem már, mert olvastam, hogy ha Angyalod van, akkor vigyáz rád... Bár mondjuk nekem a Pegazus is tetszik, ő meg őrzi az álmaidat! :D Igazából nem vagyok túl spontán ember, de ez a tetoválás spontán lett. Még szombaton írtam Iminek, hogy van egy kép, azon alakítani kellene, meg tudja-e csinálni, mennyi idő, fáj-e, mennyibe kerülne.... Nah és már szombaton írtam hogy ok, 18 órára beírlak... :D 

Tesómat felhívtam, meg sem bírt szólalni.... :D Mondta, hogy küldjem már el, mit szeretnék... :D Neki persze nem tetszett! Megegyeztünk abban, hogy más fogalmunk van az Angyalokról. :D

Anyukám annyit mondott, hogy ő nem ért vele egyet, de elég nagy kislány vagyok már, csináltassam, ha akarom. De megjegyezte, hogy nagyon kíváncsi lesz, mennyit fogok sírni, mert én nem fogom bírni... Kicsivel kezdjem! :D

Apukám sem nagyon jutott szóhoz.... Mondta, hogy neki vannak ismerősei, akik megbánták, meg hogy jahj nem kell az.... Mondta neki, nem engedélyt kérni hívtam fel, hanem csak tényeket közlök. :D

Óh még Bakti Mama mondta, hogy jaj azt a szép karom, meg nyakam, tönkre ne tegyem! :D Mondtam neki, Mama ne izgulj, a lábfejemen lesz... :D

Nah elindulta, senki nem tudott velem jönni, mert mindenki dolgozott... :D Uhhh nagy volt az izgalom, de tényleg... Én azt gondoltam, odamegyek, 1-1,5 óra és kész. Erre 1 órát csak beszélgettünk, meg közben folytak az előkészületek, és kereken 7-kor kezdte el Imi a tetoválást. :D Ez első vonal után kérdezte, hogy fájt, mert amúgy már tetováltalak? Hááát... Mondom: annyira nem, olyan mintha sok kicsi áramütést kapnál.... :D És basszus nagggggyon jól bírtam! :D Még csak nem is szisszentem fel! :D Azt mondta Imi, hogy másoknak ilyen hosszú vonalakat nem nagyon tud itt csinálni... Mondtam, hogy én fa*a csaj vagyok, mindent kibírok! :D

Amúgy bátran kijelentem, hogy biztos nem véletlenül irányított Isten Imihez... :D Mondjuk eleve ott van Takács Imi, a legfőbb Angyalom... Imi- Imi... Őt egyébként Edi ajánlotta... Mint utóbb kiderült Edi már járt nála, hogy egy régebbi tetoválást kellene átalakítani... Hálás vagyok ezekért, mert azalatt a 2 óra alatt megismerhettem egy értékes embert! Mert tudjátok én úgy vagyok vele, hogy szeretem magam körül tartani az értékes embereket! Megtanultam szelektálni! Nehezen, de megtanultam azt is, hogy kik azok, akikkel kicsit furán hangzik majd, de érdemes foglalkozni és kik azok, akikkel nem... Mert sok emberre felesleges időt pazarolni! Sajnos vagy nem sajnos, de ez így van... Van akik nem is engedik, hogy ott légy mellettük. Sok csalódásba került, de megtanultam, hogy nem kell nekem mindenkit megmenteni, nem tudok mindenki mellett ott lenni.... De nem is kell és ezzel nem leszek rohadék. Csupán elfogadtam a tényeket és a pozitív gondolat, miszerint Harmóniában élek magammal, itt be is igazolódik... :D

Vissza a tetováláshoz, a végére Edikém is megérkezett! :D Kérdezte, hogy örülök! Mondom: persze! Miért nem úgy tűnik? Mondta, hogy dehogy nem! :DDDD

Amíg készült, ami olyan 50 perc volt, beszélgettünk is, de közben az járt a fejem, hogy basszus mindjárt lesz egy csodaszép Angyal tetkóm!!!!!!!!!! :D Csak vigyorogtam! Szerintem szuper lett! Nekem nagyon tetszik! :D 

Edivel együtt jöttünk haza.... Az sem nagy titok, hogy ilyen társkereső oldalakon vagyok fent. :) Az ÉARFÜ előtti zebrán sétáltunk át, mikor velünk szemben jött egy fickó. Mondom Edinek, figyelj már őt ismerem valahonnan.... :D A zebra közepén megfordultam, mondom Edinek jöjjön már ő is vissza.... :D Egy kisbuszos fickó pampogott is, hogy mi az, hogy megfordulunk... Amit nem is értek, mert simán zöld volt még a lámpa... :D Nah mindegy és én a fickó után mentem, megfogtam a vállát, kivette a fülest, mondom neki: Figyelj már, te az vagy, akivel beszélgetek néha neten, igaz???? Azt mondja: Aham, de most nagyon megijesztettem.... :) Mondtam neki, hogy ne haragudjon már, de legyen szép napja, megsimogattam a vállát és megfordultam és mentem vissza Edihez... Tesóm erre azt mondta, hogy jahj de erőszakos vagyok.... :D Én meg nem is tudom, hogy voltam ezzel, de azt éreztem, hogy nekem most ezt kell tennem.... :D Hát tettem! :D

Edivel még kicsit beszélgettünk, közben néztük az embereket, én  csak vigyorogtam, mint a vadalma! :D És míg jöttem haza csak azt hajtogattam magamban, hogy Úúúúr Isten, van egy Angyal tetkóm!!!! :D Hazaértem, Gabi már itthon volt. Neki meg csak tapsikoltam, meg itt ujjongtam! :D Meg ugráltam, meg milliószor elmondtam, hogy Úúúúr Isten van egy tetkóm! Erre a Kedvesem azt mondta, hogy: Nem Barbi, neked van egy nagyon szép Angyal tetkód! ...és tényleg! :D :D :D 

Óh igen közben Anya felhívott, hogy most megy hazafelé, mi újság? Mondtam, hogy készen van, szuper... Mi volt az első kérdése: nem fájt? Második: fel bírtad venni a cipőt és nem fáj? Mondtam, hogy neeeem.... Aztán mielőtt leraktuk a telefont annyit mondott, hogy viseljem egészséggel egész életemen át! Mondtam, hogy köszönöm, és büszkén fogom viselni! :D Egész életemen át! :D 

Este olyan fél 10-kor még elkezdtem vacsit főzni, Gyros tálat... De csak vigyorogtam.... :D

Este még beszélgettem a Druszámmal.... Amit kiemelnék az az, hogy kérdezte mi újság? Mondtam, hogy boldogság van! Kérdezte, hogy minek köszönhető? ...és mondtam, hogy annak, hogy helyre raktam a lelkem, már nem izgulok a nyomorult pasikon, majd jön akinek kell, élvezem az életem! :D ...és tényleg így van! :D Olyan jó érzés! :D Jah a történethez hozzá tartozik, hogy nagyon rá voltam görcsölve erre a pár dologra... Baromira nem így terveztem az életem.... De ember tervez, Isten végez... :D Azt gondoltam ennyi évesen már lesz férjem, meg családom meg minden... :D De nem így lett és tudjátok mi ebben a fura? Hogy nem is bánom, hogy ez így van. Egy ex-em felesége sem lettem volna! :) De tényleg! Igaz az, hogy minden úgy van, ahogy annak lennie kell!!!! :D ..és minden akkor történik, amikor kell, hogy történjen! :D

Tavaly Druszámmal június 26-án nekivágtunk Ausztriának, mentünk cukrászkodni...Nem jött össze, 2-án már itthon voltunk. :D Áprilisban szakítottam a volt párommal, mert úgy érzetem baromira nem egy az elképzelésünk az életről... Aznap mikor hazaértünk, Anya Nyíregyházán megvárt, együtt mentünk haza.... 40 literes hátizsák, hulla fáradt voltam, Apa főzött, de ivott... :S Másnap megkérdeztem tőle, hogy azért ittál igaz, mert azt gondolod feladtam? ...és mondta, hogy igen, ott van a szobámban kirakva, hogy nem adom fel soha... Mondtam neki, hogy nem feladtam, de egyszerűen olyan körülmények voltak, hogy ott sütni nem lehetett volna úgy, hogy közben ne váljunk idegbeteggé.... Részletekbe most nem szeretnék menni, de a nyár az arról szólt, hogy elhitessem magammal, hogy amúgy én értékes vagyok és nem az én hibám, hogy nem biztosították a feltételeket és hazajöttünk és inkább legyek büszke arra, hogy volt annyi bátorságom, hogy nem szenvedtem végig 2,5 hónapot, hanem megoldottuk azt, hogy haza tudjunk jönni. 

Augusztus 29-én van a szülinapom. Tavaly volt a 27. Rendesen sírtam előtte.... Mert olyan nyomorultnak éreztem magam. Olyannak, akit nem lehet szeretni, akinek tényleg nem jó semmi... Mert hogy ezeket az ex-ektől megkaptam ám, nem is egyszer! :D De tudjátok mit!? Egyik sem ért el ennyit az életében, mint én! :D Jó mondjuk lehet, nekik más a fontos, mint nekem.... De mára eljutottam oda, hogy tudom, értékes ember vagyok és lesz majd egy olyan valaki, aki így szeret majd, ahogy vagyok. Akinek nem kell megváltoznom!  :) Mondjuk nem is tudnék... :P

Mik segítettek abban, hogy eddig eljussak? Edi! :D Csernus: A kiút című könyve. A körülöttem lévő emberek... A társkereső oldalak! Popper Péter egy valóban elgondolkodtató beszéde: https://www.youtube.com/watch?v=3iuT3Z5CCTs !!!

Fiúk, lányok! Csak azért, hogy ne legyünk egyedül, ne jöjjünk már össze, hozzánk nem illő emberekkel!!!! Vagy ha igen, akkor ne nyávogjunk már, hogy nem vagyunk boldogok! Mert magunkat nem tiszteljük meg azzal, hogy azt mondom, ok, elég volt... Beszélgessünk... Én így látom, te hogy látod? Tudunk egyfelé menni vagy nem? Mert ha nem, akkor inkább hagyjuk egymást békén... Ne tegyük tönkre egymás lelkét! ...és ma már bátran kijelentem, hogy sokkal korábban ki kellett volna lépnem a kapcsolataimból! Mert csak leépítettek... Pedig én tök jó ember vagyok, szép a lelkem, segítőkész vagyok, normális értékrenddel, elérem a céljaim, és egyszer akkor is lesz egy házam filagóriával! :D Szóval, akinek nem tetszik, k*ja be! Mutassa meg, hogy hogy kell jobban! De addig engem senki ne becsméreljen, szidja a szüleim és rángasson meg, csak azért, mert azt hiszi ettől férfi... Mert a FÉRFI baromira nem itt kezdődik! :D 

Szóval ez a tegnap, ez valami fantasztikus nap volt! :D ...és persze a ma is az! :D Hálás vagyok Istennek!!!! :D 

...és akkor most így negyed 11 tájékán, megyek kezdek magammal valamit! :D 

Legyen csodaszép napocskááátok! :D Pusziiii :) <3 

Szép jó reggelt! :) ...mivel hétfő van! :D Legyen szép napotok! :D 

Sziasztok!

Egész nap halogattam az írást, de így negyed 12 körül csak rávettem magam... :D

Mivel a mai napnak is vége nagyjából, ma 2 napot írok le... :D

Az első két bejegyzés után azért voltak visszajelzések, viszont megdöbbentem kicsit azon, hogy vannak barátaim, akik kifejezetten kérték, hogy semmit nem írjak róluk... Persze nem baj ez! De kicsit át kellett gondolnom, hogy akkor miről is fogok tudni írni itt... 

Arra jutottam, hogy igyekeznem kell elsősorban magamról írni! :)

Nos szombaton voltam vásárolni. :D Persze egy boltban nem tudtam mindent  megvenni, úgy hogy egy másikat is fel kellett keresnem. Az elsőben igazából már ismernek. Viszonylag sokat járok oda. De aznap valahogy mindenki olyan duli-fuli volt... :S Már a 6. nap dolgoztak a héten, így én igyekeztem minden egyes eladóra mosolyogni és mindenkinek mondtam, akivel szóba elegyedtem, hogy további szép napot kívánok! :) Hmmm.... Ti mentetek már így boltba, vagy ti szántátok már rá erre az időt? Anyukám pénztárellenőr Nyíregyházán. Megdöbbentő, hogy az emberek milyen bunkók tudnak lenni... :S Nem igazán bírom felfogni, hogy hogy nem tudnak 3 egyszerű mondatot elmondani.... 1. Jó reggelt/napot/estét kívánok! A legtöbben mindenféle köszönés nélkül elkezdik mondani, hogy milyen jegy kellene nekik... 2. Hová szeretne menni, melyik vonattal... ...és mondjuk ezt sem úgy, hogy kell egy jegy a... Hanem mondjuk úgy, h szeretnék egy jegyet, vagy kérek szépen egy jegyet.... 3. Nagyon szépen köszönöm, viszont látásra! Nah és én a végén mindig mondom, hogy további szép napot kívánok! Sokan megdöbben rajta, próbáljátok ki! :D Látszik rajtuk, ahogy leesik a válluk... :) 

Jöttem hazafelé a vásárlásból és szokásomhoz híven elkommunikálgattam magammal... :P Igen,  kissé úgy tűnik, mintha skizofrén lennék, de neeeeemmmm! :D A múltkor vártam a 6-os buszt Nyíregyházán. Egy néni ült a lócán és közben látszott rajta, hogy ő is éppen magával vitat meg valamit, nem nyitotta ki a száját, meg semmi, csak a szemöldökét néha felhúzta, bólogatott.... Aztán gondolkodtam, hogy valószínűleg én is így szoktam... :D De nem baj! Nah és sétáltam hazafelé és közben Edinámon gondolkodtam! :D 

A történethez hozzá tartozik, hogy holnap készíttetek egy tetoválást. :D Egy angyalt. :D Anya, meg Apa nem támogatja, de mivel elég nagy kislány vagyok már, azt mondták, azt csinálok, amit akarok... :D Ha készen lesz, megmutatom nektek, volt egy minta, amit kértem, hogy rajzoljanak át egy kicsit. :D Gyönyörű szép szárnya lesz, és mondtam Iminek, aki majd fogja csinálni, hogy legyen göndörebb a haja, olyan, mint Edinának. :) Séta közben pedig azon gondolkodtam, hogy de szép lesz, meg de jó lesz! :) 

Amúgy erre a magammal való trécselésre visszatérve... :D Az említett első boltban szokott lenni Pozitív gondolat. :D Nagyon szererem! :D Amikor szépen elpakoltad, amit vetél, fizettél, akkor a kasszák után lehet ezt  kihúzni egy nagy üvegedényből. :) Nah és ahogy kihúzod, nem olvasod el, csak kint, a bolt előtt... Nah és például én nagyon sokszor hangosan felkacagok, vagy helyeslek, hogy hmmm valóban! :D 

Tudjátok mikor jöttem arra rá, hogy képes vagyok arra, hogy kizárjam a körülöttem lévő embereket és ne foglalkozzak velük, csak azokkal, akikkel éppen vagyok??? :D Nem régen volt egy szülinap, amire elhívtak. Elmentem, bár én biztos nem egy ilyen szülinapot rittyentettem volna össze, de ok, menjünk.... DiVino, Debrecen. Nem tudom, hogy jártatok-e már ott, de.... Jahj.... :D A sarokban foglalták le nekünk az asztalt. Én csak ültem a széken, és nevettem, és ámultam-bámultam, hogy Úúúúr Isten, honnan jött ez a sok egyforma ember????? :D A pasik is, meg a csajok is mind egyformák voltak. Pasik: alul felnyírt haj, felül hosszabb, egy ing, farmer, számomra kissé buzis cipő, bőrkabát. Csajok: tűz piros száj, egy felcsatolt tincs, egy farmer, meg valami nagyon trendi felső, VAGY picsaruha... Ez a mindenhol feszül és valahogy mindenki azt hiszi, jól áll neki. :D Volt egy csaj, aki nagyon megmaradt, fekete ruha, hosszú szőke haj, olyan magassarkú, amiről épp, hogy nem szédült le és annyira kellette magát, de annyira látszott rajta, hogy agyhalott, hogy... Szörnyű volt. :D 

Mikor elhatároztam, hogy elkezdem a blogot, megkérdeztem 4 mert, hogy mi jut eszükbe, ha rám gondolnak. Ezek voltak: egyedi, hatalmas szív, segítőkészség, csacsogás... :D Mindenki vonja le a megfelelő következtetést! :D 

Szóval DiVino. :) A kis ünnepelttel ketten maradtunk és kérte, hogy készítsek róla képet.... Nah és ahogy csináltam a képet, a vaku bekapcsolt, szóval azt azért más is láthatta.... De annyira nem érdekelt! :) Annyira benne voltam abban a pillanatban. ...és akkor rájöttem, hogy nem kell itt senkivel foglalkozni csak azokkal, akikkel együtt vagyunk, akikkel éppen beszélgetünk! :) 

...és akkor még amiről ma írni fogok ez a nő-férfi téma. :D Fac-en olvastam ma egy érdekes bejegyzést... Másolom: ,,

Egy Nő tollából. Minimum elgondolkodtató...

"Mindenért a férfiak a hibásak?
A nők őrültek. Nincs kérdőjel, jól látjátok, elég ide a pont, hisz tény. Egy nőnek soha semmi nem jó. Azt hiszem az a baj, hogy magunkkal nem vagyunk mi jóban, azért, mert túl sok elvárással kell szembenéznünk és teljesíteni is kéne mindet. Legalábbis szerintünk, ugyanis lássuk be senki nem tart pisztolyt a fejünkhöz, ez a saját teljesítménykényszerünkből fakad. Ezek is tények, ahogy az is, hogy ilyenkor jön, hogy a pasikra mutogatunk, hogy bezzeg nekik milyen könnyű. Meg mekkora szemetek. Ha naponta nem hallom minimum háromszor, egy nőtársam szájából, hogy minden pasi egy fasz, akkor egyszer sem. De mégis mi a baj a férfiakkal?
Szerintem semmi. Talán csak az, hogy normálisabbak, mint mi, nők. Ők nem foglalkoznak azzal, hogy mindig tökéletesnek tűnjenek. Tökéletes ember nincs, jó lenne ezt végre megértenünk. Ahogy én látom, ők, mármint a férfiak és nem a nagyszájú kis görcsökre gondolok természetesen, amikor a férfi szót leírom, pedig tudjuk, hogy olyan is van, tisztában vannak azzal, hol van a helyük a világban, tudják mit akarnak és nem elégednek meg kevesebbel. Mégsem rágják a tíz körmük éjszakánként, hanem lefekszenek, és tök nyugodtan horkolnak reggelig. Míg nincs mellettük nő… vagy hazaküldik horpasztás előtt, lepedőgyűrés után.
Meglátásom szerint, a férfi akkor válik görccsé, amikor nő jön a képbe. A nő görcse az emberére is kihat, és az addig nyugodt, kiegyensúlyozott pasas átváltozik egy remegő maszlaggá.
Mert mi is történik, ha a teremtés koronája rábukkan a saját Évájára? Elmegy az eszementtől az esze. Van az úgy, sajnos elég sokszor. Ugyanis, ha egy pasi megállapodik, akkor a nő rátelepíti a fészekrakó ösztönt. Oké, persze nem a szó szoros értelmében, de a pasas fejében elkezd forogni, hogy előbb vagy utóbb itt utód lesz, ha már megvan az anyajelölt, ha utód lesz, annak pelenka kell kezdetben, kiságy, kisruha, kiskutya, kismotor, kistányér, kisvilla, kis ez, kis az, kis amaz. A sok kis dologhoz meg jó sok pénz kell. Persze közben a nőt is boldoggá kell tenni, de a nő sosem boldog.
A nő nem boldog, mert kicsi a melle. A nő nem boldog, mert nagy az orra. A nő nem boldog, mert nem elég barna. A nő nem boldog, mert nem 90-60-90-es méretekkel rendelkezik. A nő nem boldog, mert narancsbőrös a combja. A nő nem boldog, mert nincs gyűrű az ujján. A nő nem boldog, mert ráncosodik. A nő nem boldog, mert nem tartják tökéletes anyának. A nő nem boldog, mert nem dicsérik meg naponta hatszázhuszonhatszor. A nő nem boldog, mert a férfi boldog, miközben ő nem boldog. Ki érti ezt?
És meg is van a probléma. A nő boldogtalanságával, örök elégedetlenségével egyszerűen kiheréli a férfit. Ő is a nő irreális elvárásaihoz igazítja a mércéjét, avagy a másik véglet jön és leszarja az egészet, elhízik, tojik a nőre, tojik a gyerekre, tojik a házra, tojik a koszos zokni meg a szennyes tartó viszonyára.
Az addig érző, értelmes, erős, határozott lény szeméből kialszik a tűz, és csak önmaga árnyékává válik. Megöljük benne a férfit és húst csinálunk belőle. Amivel húsként is bánunk.
Hús, amivel akkor bújunk ágyba, amikor mi akarunk. Neki ebbe nincs beleszólása, hisz neki nincs szükséglete, ő csak hús. Hús, akivel akkor és arról beszélünk, amiről akarunk. Hogy őt más érdekli? Kit érdekel? Mi vagyunk a fontosak, a mi bajunk, a mi gyerekünk, a mi szemetünk, a mi szarunk. Ő hol marad a képből? Bekeretezve lóghat a falon legfeljebb egy árnyékmosollyal az arcán. A hús azt nézi a tv-ben, amit mi akarunk. A hús dolga, hogy pénzt adjon, a hús dolga, hogy hallgasson, ám ez sem elég. Teljesíthetetlen mércék kerülnek elő, és a férfinek indult, hússá vált emberből darálthús lesz, a nő keze közt.
Ki is a szemét? Miért is szidjuk mi annyit a pasikat, mikor a legrosszabbat magunk tesszük velük? Miért nem hagyjuk, hogy a férfi, férfi legyen és az is maradjon? Hölgyek, illene ezen elgondolkodni."
Sz. Eszter"

Jött erre egy válasz, ezt is másolom: ,,Karinthy 2 örök igazsága ide: "Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy Nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal Férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire Nő volt az, aki belépett." És: " Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt." 

Ma kicsit ideges voltam, mert Drága Jó Édesapám tegnap este is ivott. Igen, neki vannak ezzel problémái. De most nem erről szeretnék írni, a lényeg, hogy amikor mérges vagyok, takarítok... Leginkább súrolok. :D Mert olyankor annyi energia van benne, hogy nem nyűg mondjuk egy palacsintasütő alját tisztára súrolni, vagy kitakarítani a sütőt. :D Nah és miközben nagy munkában voltam, a Kedvesem (aki a Tesóm párja, de a kezdetektől egymás Kedvesei vagyunk. :) Éveket éltünk együtt, meg tényleg ilyen bátyó száma megy...) egy barátja jött hozzánk. Mosogatás után én leszedtem a ruhát, közben ők valamit másoltam pendrive-ról gépre, nah meg persze a csodás CandyCrush-t nyomogatták... :D Hogy az is mekkora egy agyhalott játék... Uhhh.... :S Jahj és persze nézték, hogy miket csinálok... Miközben szedtem le a ruhát egyszer csak megszólaltam hogy: tiszta haszon, hogy vagytok a háznál! :D Válasz: Hát miért, segítsünk valamit...? :) Gondolhatjátok, hogy tudnak mosogatni, meg hajtogatni.... Mondtam, hogy köszi nem kell.... :D De közben elgondolkodtam, hogy van ez az idézet, hogy állítólag mi nők csináljuk rosszul.... Szerintem meg szinte nincs is igazi férfi! Az az igazi FÉRFI! :D Akire úgy ránézel és azt mondod, hogy: Hmmmm nah ez itt APA! :D (Mármint nem az én Apám, hanem hogy arra célra is megfelelne... :) )

Hálás vagyok Istennek, hogy engem Apa meg Anya mindenre megtanított.... Volt egy barátom, aki velem élt...  Hamarabb szétszedtem a fürdőben a lefolyót, mint ő... Pedig ő is látta, hogy nem az igazi.... De Apa mondjuk megtanított glettelni, hegesztettünk is már együtt, szerelünk, ha kell.... :D Szóval, akkor mire is kellenek ők a házhoz???? Jó persze a gyerek-projekthez igen. De amúgy...? Anya egyik munkatársa mindig azt mondja, hogy figyeljek oda, mert nem mindegy mire van kereslet, meg mire nincs... :D Közgazdászként kijelenthetem, hogy tény, hogy a kereslet-kínálat törvénye ezen a területen is nagyon fontos, de mondtam Erszónak, hogy sajnos én nem tudok nyávogni.... Hogy például: Kicsiiiiiim, szedd már szét a lefolyót.... Vagy: Kicsiiiiim rakd már el a cuccaidat.

Sajnos vagy nem sajnos, én egy elég határozott csaj vagyok, aki tudja mit akar és tudjátok mit, nem fogom lentebb adni!!!! Kell, hogy legyen valaki, aki majd így szeret, ahogy vagyok. Ilyennek, amilyen vagyok. :D És kész! Isten tudja mit miért csinál. Ha jó vagy, értékes, meg fogod kapni a jutalmad érte! :D 

Nos, akkor ezekkel a képekkel zárom soraim! :D 

Legyen szép estétek/napotok! :) Pusziiii :) <3

Szép jó reggelt, vagy inkább már napot Mindenkinek! :D

Minden nap írni.... Komoly feladat lesz, de nem keresem a kifogásokat, úgy hogy írok. :D

Nos a tegnap baromi jó nap volt... :D Délelőtt kis házimunka, és netezés, aztán délután találkoztam egy barátnőmmel. :D Igen friss barátság ez még, de ki merem jelenteni, hogy barátság! :) (Kicsi gondban vagyok... :) Még nem tartottam közvélemény-kutatást arról, hogy a barátaim, ismerőseim nevét itt írjam, vagy ne írjam? :D Úgy döntöttem, addig míg engedélyt nem kapok rá, a keresztnevek első betűjét alkalmazom! :) )

Tehát tegnap J.-tal elmentünk sütizni, meg beszélgetni... :) Szuper volt! Itt most megint nem tudom mit is írhatok le az Ő kis életéből, de a lényeg az, hogy egy nagyon értékes csaj, akinek az élete mondjuk úgy, nem a legegyszerűbb volt eddig.... De azt gondolom, minden akadályt nagyon ügyesen megugrott és nagyon szépen halad! Büszke vagyok rá! Az Ő Anyukája már nincs vele.... Ahogy beszélgettünk, maradtak benne sérelmek, de a legtöbbet, feloldotta és azt látom rajta, hogy nagyon szuper anya lesz, tudja mik azok a dolgok, amiket neki majd máshogyan kell.... Szuper csaj! :D 

Ami még tegnap volt... :D Este, hívott E. barátnőm! :D A kis Angyalom! :D Róla mit is kell, hogy tudjatok?!? :) Az Ő munkája egy olyan, munka, amit senki más nem tud, csak Ő! :) Mert olyan képességei vannak, amiket másnak Isten nem adott.  

Jahj ha már Istennél járunk.... Nekem egy ilyen nagyon spéci vallásom van... :D Én hiszek Istenben, konfirmáltam is, viszont templomba nem vagyok hajlandó járni, mert nekem egy pap se mondja azt, hogy: Isten szereti a jókedvű adakozókat! Isten akkor is szeret, ha nem adakozok. Azért meg amúgy sem fogok adakozni, hogy a papok, (már bocsi, az őszinte szavakért, de nekem ami a szívemen, az a számon) segge alatt jobbnál jobb kocsi legyen.... :) Én minden este lefekvés után imádkozom, megköszönök mindent, amit aznap kaptam. A jót és rosszat is, mert mind kell ahhoz, hogy azok legyünk, amik vagyunk... :D Ezzel kapcsolatban van egy szuper kis idézet, meg is keresem mindjárt és, ha nem leszek béna, veletek is megosztom... :P Szóval imádkozom, viszont nagyon szeretem a spiritualizmust, hiszem, hogy van Látó, hogy a horoszkóp és a számmisztika például segíthet abban, hogy jó párt válassz magadnak, hiszem, hogy vannak Angyalok, akiket ha kérsz, segítenek és egész nap melletted vannak.... :) Elég spéci, de ez így van jól, én így vagyok boldog. :D 

Nah és akkor ott jártam, hogy az E. barátnőm, este felhívott. :D Ő egy nagyon ambiciózus csaj!  Nos az Ő élete most hatalmas változások előtt áll... Nem igazán szeretném részletezni, de tegnap mondott egy olyan mondatot, amitől majd elolvadtam....  Azt mondta, figyeljek oda, miket mondok, mert eddig, amit mondtam, és ajánlottam, minden összejött.... :D Menni fog Amerikába, ami egy hatalmas álma volt, nem rég jött haza Bécsből, ahol már dolgozott is, találtunk megoldást a lakásra, vannak emberek, akik segítenek neki az angol tanulásban.... Szóval, amihez kis közöm volt, minden bejött! :D Úgy hogy jóóóó vagyok....!!!! :D Ahogy hallgattam, csak mosolyogtam és élveztem, hogy még a hangja is mosolyog! Ahogy Ő szokta nekem mondani, ,,Imádom a kis pofáját!" !!!!!! :D Büszke vagyok rá is, mert önerőből, olyan dolgokat ér el, amire nagyon sokan nem lennének képesek! :D 

Egy igazi példa E. is és J. is, mert tegnap bebizonyították nekem, hogy mindenkinek vannak gondjai, nem is kicsik, és mégis el lehet érni, amit akarunk! Minden álmunk valóra válhat, csak akarni kell! :) ..és tudjátok, annyian vagytok, akiknek ott lenne a lehetőség, és nem használjátok ki! :S Nem hisztek magatokban, nem tudjátok elhinni magatokról, hogy ÉN IGENIS MEG TUDOM CSINÁLNI!!!!!!! Pedig mindenki meg tudja! :D Csak akarni kell! :D Köszönöm, hogy vagytok nekem csajok! :D :*

A tegnap tehát, egy baromi jó nap volt! :D 

Legyen szép napotok, majd jelentkezem! :D <3 :) <3 

U.i: Kis komment a képekhez! :D Az idézetek Müller Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről című könyvéből vannak.

1. Csupán elgondolkodtató.... Gondolatébresztő! :)

2. Ezt Face-en úgy osztottam meg, hogy csak annyit írtam hozzá: Hmmm... Nekem egy is elég: MEGCSINÁLOD! :D

3. Mindent meg kell élni, mert így leszel az, aki ma vagy! :D A ,,rossz" dolgok is a Te javad szolgálják! Tanulj belőle! :D 

Kicsit hosszabban is szeretném megosztani veletek, hogy miért is hoztam létre ezt a blog-ot.... :)

Pár éve foglalkozok kicsit komolyabban a lélekkel, az Angyalokkal, a pozitív gondolkodással... Mint ahogy gondolom körülöttetek is, körülöttem is rengeteg boldogtalan, szomorú ember van. :( Én azonban nem szeretnék közéjük tartozni és igyekszem minden napban megtalálni azt, aminek lehet örülni... :D Nem régen elolvastam Oprah Winfrey: Amit biztosan tudok című könyvét. Azóta vezetek Hála naplót. Minden nap leírom mi történt aznap, mik voltak azok a dolgok, amiknek aznap örültem... :D A történethez hozzátartozik, hogy minden rosszban igyekszem észrevenni a jót, igyekszem Istennek hálát adni a negatív dolgokért is... Mert ha tetszik, ha nem, ezek is a javunkat szolgálják... :) 

A Facebook-on aktív megosztó vagyok, minden olyan idézetet, képet megosztok, ami tetszik, vagy amiről azt gondolom másnak is segíthet kicsit, más napját is szebbé tehetem vele. Mostanában többen is jelezték, hogy köszönik a megosztásokat, mert sokat segítek nekik velük...  Nos ezentúl, majd itt posztolgatok... :D

A terv az, hogy minden nap írok ide... Lehet nem a Hála naplót fogom vezetni, hanem a blog-ot... :D 

Sok személyes információval fogtok találkozni, amit a családomban inkább titkolnak, de már általános iskolában megtanultam azt, hogy nincs értelme titkolózni, minden kiderül. :) Én semmit ne szégyellek az életemben, nagyon büszke vagyok a családomra, az Anyukámra, az Apukámra és persze a Húgomra is. :D Nekem is, nekik is, nektek is vannak hibáitok... :D

Tuti biztos, hogy fogtok találkozni elírásokkal, hibákkal, furcsa nézetekkel, amikért előre is elnézést kérek... 

Az oldal célja nem az, hogy megtaláljanak azok, akik nem értenek velem egyet. Persze mondd el a véleményed, szívesen elolvasom, de ne a másik megbántása, furkálása, megszégyenítése legyen már a cél! 

Szeretném kicsit kinyitni a szemetek, szeretnék minden nap valami olyanra rávilágítani, amiért nektek is érdemes lenne örülni, amit ha nektek is sikerült meglátni, boldogabbak lehettek. Egy pillanatig sem állítom azt, hogy én minden nap boldog vagyok, mert ez egyáltalán nincs így. Nekem is vannak rosszabb napok, van hogy sírok az állomáson, mikor tanítani megyek, DE hála Istennek kevés ilyen nap van... :D

Köszönöm, hogy végigolvastad, amit megírtam. :) Ha vannak észrevételeid, szívesen fogadom!

Legyen csodaszép napotok! :)

Puszi, 

Barbi