Sziasztok!

Egész nap halogattam az írást, de így negyed 12 körül csak rávettem magam... :D

Mivel a mai napnak is vége nagyjából, ma 2 napot írok le... :D

Az első két bejegyzés után azért voltak visszajelzések, viszont megdöbbentem kicsit azon, hogy vannak barátaim, akik kifejezetten kérték, hogy semmit nem írjak róluk... Persze nem baj ez! De kicsit át kellett gondolnom, hogy akkor miről is fogok tudni írni itt... 

Arra jutottam, hogy igyekeznem kell elsősorban magamról írni! :)

Nos szombaton voltam vásárolni. :D Persze egy boltban nem tudtam mindent  megvenni, úgy hogy egy másikat is fel kellett keresnem. Az elsőben igazából már ismernek. Viszonylag sokat járok oda. De aznap valahogy mindenki olyan duli-fuli volt... :S Már a 6. nap dolgoztak a héten, így én igyekeztem minden egyes eladóra mosolyogni és mindenkinek mondtam, akivel szóba elegyedtem, hogy további szép napot kívánok! :) Hmmm.... Ti mentetek már így boltba, vagy ti szántátok már rá erre az időt? Anyukám pénztárellenőr Nyíregyházán. Megdöbbentő, hogy az emberek milyen bunkók tudnak lenni... :S Nem igazán bírom felfogni, hogy hogy nem tudnak 3 egyszerű mondatot elmondani.... 1. Jó reggelt/napot/estét kívánok! A legtöbben mindenféle köszönés nélkül elkezdik mondani, hogy milyen jegy kellene nekik... 2. Hová szeretne menni, melyik vonattal... ...és mondjuk ezt sem úgy, hogy kell egy jegy a... Hanem mondjuk úgy, h szeretnék egy jegyet, vagy kérek szépen egy jegyet.... 3. Nagyon szépen köszönöm, viszont látásra! Nah és én a végén mindig mondom, hogy további szép napot kívánok! Sokan megdöbben rajta, próbáljátok ki! :D Látszik rajtuk, ahogy leesik a válluk... :) 

Jöttem hazafelé a vásárlásból és szokásomhoz híven elkommunikálgattam magammal... :P Igen,  kissé úgy tűnik, mintha skizofrén lennék, de neeeeemmmm! :D A múltkor vártam a 6-os buszt Nyíregyházán. Egy néni ült a lócán és közben látszott rajta, hogy ő is éppen magával vitat meg valamit, nem nyitotta ki a száját, meg semmi, csak a szemöldökét néha felhúzta, bólogatott.... Aztán gondolkodtam, hogy valószínűleg én is így szoktam... :D De nem baj! Nah és sétáltam hazafelé és közben Edinámon gondolkodtam! :D 

A történethez hozzá tartozik, hogy holnap készíttetek egy tetoválást. :D Egy angyalt. :D Anya, meg Apa nem támogatja, de mivel elég nagy kislány vagyok már, azt mondták, azt csinálok, amit akarok... :D Ha készen lesz, megmutatom nektek, volt egy minta, amit kértem, hogy rajzoljanak át egy kicsit. :D Gyönyörű szép szárnya lesz, és mondtam Iminek, aki majd fogja csinálni, hogy legyen göndörebb a haja, olyan, mint Edinának. :) Séta közben pedig azon gondolkodtam, hogy de szép lesz, meg de jó lesz! :) 

Amúgy erre a magammal való trécselésre visszatérve... :D Az említett első boltban szokott lenni Pozitív gondolat. :D Nagyon szererem! :D Amikor szépen elpakoltad, amit vetél, fizettél, akkor a kasszák után lehet ezt  kihúzni egy nagy üvegedényből. :) Nah és ahogy kihúzod, nem olvasod el, csak kint, a bolt előtt... Nah és például én nagyon sokszor hangosan felkacagok, vagy helyeslek, hogy hmmm valóban! :D 

Tudjátok mikor jöttem arra rá, hogy képes vagyok arra, hogy kizárjam a körülöttem lévő embereket és ne foglalkozzak velük, csak azokkal, akikkel éppen vagyok??? :D Nem régen volt egy szülinap, amire elhívtak. Elmentem, bár én biztos nem egy ilyen szülinapot rittyentettem volna össze, de ok, menjünk.... DiVino, Debrecen. Nem tudom, hogy jártatok-e már ott, de.... Jahj.... :D A sarokban foglalták le nekünk az asztalt. Én csak ültem a széken, és nevettem, és ámultam-bámultam, hogy Úúúúr Isten, honnan jött ez a sok egyforma ember????? :D A pasik is, meg a csajok is mind egyformák voltak. Pasik: alul felnyírt haj, felül hosszabb, egy ing, farmer, számomra kissé buzis cipő, bőrkabát. Csajok: tűz piros száj, egy felcsatolt tincs, egy farmer, meg valami nagyon trendi felső, VAGY picsaruha... Ez a mindenhol feszül és valahogy mindenki azt hiszi, jól áll neki. :D Volt egy csaj, aki nagyon megmaradt, fekete ruha, hosszú szőke haj, olyan magassarkú, amiről épp, hogy nem szédült le és annyira kellette magát, de annyira látszott rajta, hogy agyhalott, hogy... Szörnyű volt. :D 

Mikor elhatároztam, hogy elkezdem a blogot, megkérdeztem 4 mert, hogy mi jut eszükbe, ha rám gondolnak. Ezek voltak: egyedi, hatalmas szív, segítőkészség, csacsogás... :D Mindenki vonja le a megfelelő következtetést! :D 

Szóval DiVino. :) A kis ünnepelttel ketten maradtunk és kérte, hogy készítsek róla képet.... Nah és ahogy csináltam a képet, a vaku bekapcsolt, szóval azt azért más is láthatta.... De annyira nem érdekelt! :) Annyira benne voltam abban a pillanatban. ...és akkor rájöttem, hogy nem kell itt senkivel foglalkozni csak azokkal, akikkel együtt vagyunk, akikkel éppen beszélgetünk! :) 

...és akkor még amiről ma írni fogok ez a nő-férfi téma. :D Fac-en olvastam ma egy érdekes bejegyzést... Másolom: ,,

Egy Nő tollából. Minimum elgondolkodtató...

"Mindenért a férfiak a hibásak?
A nők őrültek. Nincs kérdőjel, jól látjátok, elég ide a pont, hisz tény. Egy nőnek soha semmi nem jó. Azt hiszem az a baj, hogy magunkkal nem vagyunk mi jóban, azért, mert túl sok elvárással kell szembenéznünk és teljesíteni is kéne mindet. Legalábbis szerintünk, ugyanis lássuk be senki nem tart pisztolyt a fejünkhöz, ez a saját teljesítménykényszerünkből fakad. Ezek is tények, ahogy az is, hogy ilyenkor jön, hogy a pasikra mutogatunk, hogy bezzeg nekik milyen könnyű. Meg mekkora szemetek. Ha naponta nem hallom minimum háromszor, egy nőtársam szájából, hogy minden pasi egy fasz, akkor egyszer sem. De mégis mi a baj a férfiakkal?
Szerintem semmi. Talán csak az, hogy normálisabbak, mint mi, nők. Ők nem foglalkoznak azzal, hogy mindig tökéletesnek tűnjenek. Tökéletes ember nincs, jó lenne ezt végre megértenünk. Ahogy én látom, ők, mármint a férfiak és nem a nagyszájú kis görcsökre gondolok természetesen, amikor a férfi szót leírom, pedig tudjuk, hogy olyan is van, tisztában vannak azzal, hol van a helyük a világban, tudják mit akarnak és nem elégednek meg kevesebbel. Mégsem rágják a tíz körmük éjszakánként, hanem lefekszenek, és tök nyugodtan horkolnak reggelig. Míg nincs mellettük nő… vagy hazaküldik horpasztás előtt, lepedőgyűrés után.
Meglátásom szerint, a férfi akkor válik görccsé, amikor nő jön a képbe. A nő görcse az emberére is kihat, és az addig nyugodt, kiegyensúlyozott pasas átváltozik egy remegő maszlaggá.
Mert mi is történik, ha a teremtés koronája rábukkan a saját Évájára? Elmegy az eszementtől az esze. Van az úgy, sajnos elég sokszor. Ugyanis, ha egy pasi megállapodik, akkor a nő rátelepíti a fészekrakó ösztönt. Oké, persze nem a szó szoros értelmében, de a pasas fejében elkezd forogni, hogy előbb vagy utóbb itt utód lesz, ha már megvan az anyajelölt, ha utód lesz, annak pelenka kell kezdetben, kiságy, kisruha, kiskutya, kismotor, kistányér, kisvilla, kis ez, kis az, kis amaz. A sok kis dologhoz meg jó sok pénz kell. Persze közben a nőt is boldoggá kell tenni, de a nő sosem boldog.
A nő nem boldog, mert kicsi a melle. A nő nem boldog, mert nagy az orra. A nő nem boldog, mert nem elég barna. A nő nem boldog, mert nem 90-60-90-es méretekkel rendelkezik. A nő nem boldog, mert narancsbőrös a combja. A nő nem boldog, mert nincs gyűrű az ujján. A nő nem boldog, mert ráncosodik. A nő nem boldog, mert nem tartják tökéletes anyának. A nő nem boldog, mert nem dicsérik meg naponta hatszázhuszonhatszor. A nő nem boldog, mert a férfi boldog, miközben ő nem boldog. Ki érti ezt?
És meg is van a probléma. A nő boldogtalanságával, örök elégedetlenségével egyszerűen kiheréli a férfit. Ő is a nő irreális elvárásaihoz igazítja a mércéjét, avagy a másik véglet jön és leszarja az egészet, elhízik, tojik a nőre, tojik a gyerekre, tojik a házra, tojik a koszos zokni meg a szennyes tartó viszonyára.
Az addig érző, értelmes, erős, határozott lény szeméből kialszik a tűz, és csak önmaga árnyékává válik. Megöljük benne a férfit és húst csinálunk belőle. Amivel húsként is bánunk.
Hús, amivel akkor bújunk ágyba, amikor mi akarunk. Neki ebbe nincs beleszólása, hisz neki nincs szükséglete, ő csak hús. Hús, akivel akkor és arról beszélünk, amiről akarunk. Hogy őt más érdekli? Kit érdekel? Mi vagyunk a fontosak, a mi bajunk, a mi gyerekünk, a mi szemetünk, a mi szarunk. Ő hol marad a képből? Bekeretezve lóghat a falon legfeljebb egy árnyékmosollyal az arcán. A hús azt nézi a tv-ben, amit mi akarunk. A hús dolga, hogy pénzt adjon, a hús dolga, hogy hallgasson, ám ez sem elég. Teljesíthetetlen mércék kerülnek elő, és a férfinek indult, hússá vált emberből darálthús lesz, a nő keze közt.
Ki is a szemét? Miért is szidjuk mi annyit a pasikat, mikor a legrosszabbat magunk tesszük velük? Miért nem hagyjuk, hogy a férfi, férfi legyen és az is maradjon? Hölgyek, illene ezen elgondolkodni."
Sz. Eszter"

Jött erre egy válasz, ezt is másolom: ,,Karinthy 2 örök igazsága ide: "Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy Nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal Férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire Nő volt az, aki belépett." És: " Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt." 

Ma kicsit ideges voltam, mert Drága Jó Édesapám tegnap este is ivott. Igen, neki vannak ezzel problémái. De most nem erről szeretnék írni, a lényeg, hogy amikor mérges vagyok, takarítok... Leginkább súrolok. :D Mert olyankor annyi energia van benne, hogy nem nyűg mondjuk egy palacsintasütő alját tisztára súrolni, vagy kitakarítani a sütőt. :D Nah és miközben nagy munkában voltam, a Kedvesem (aki a Tesóm párja, de a kezdetektől egymás Kedvesei vagyunk. :) Éveket éltünk együtt, meg tényleg ilyen bátyó száma megy...) egy barátja jött hozzánk. Mosogatás után én leszedtem a ruhát, közben ők valamit másoltam pendrive-ról gépre, nah meg persze a csodás CandyCrush-t nyomogatták... :D Hogy az is mekkora egy agyhalott játék... Uhhh.... :S Jahj és persze nézték, hogy miket csinálok... Miközben szedtem le a ruhát egyszer csak megszólaltam hogy: tiszta haszon, hogy vagytok a háznál! :D Válasz: Hát miért, segítsünk valamit...? :) Gondolhatjátok, hogy tudnak mosogatni, meg hajtogatni.... Mondtam, hogy köszi nem kell.... :D De közben elgondolkodtam, hogy van ez az idézet, hogy állítólag mi nők csináljuk rosszul.... Szerintem meg szinte nincs is igazi férfi! Az az igazi FÉRFI! :D Akire úgy ránézel és azt mondod, hogy: Hmmmm nah ez itt APA! :D (Mármint nem az én Apám, hanem hogy arra célra is megfelelne... :) )

Hálás vagyok Istennek, hogy engem Apa meg Anya mindenre megtanított.... Volt egy barátom, aki velem élt...  Hamarabb szétszedtem a fürdőben a lefolyót, mint ő... Pedig ő is látta, hogy nem az igazi.... De Apa mondjuk megtanított glettelni, hegesztettünk is már együtt, szerelünk, ha kell.... :D Szóval, akkor mire is kellenek ők a házhoz???? Jó persze a gyerek-projekthez igen. De amúgy...? Anya egyik munkatársa mindig azt mondja, hogy figyeljek oda, mert nem mindegy mire van kereslet, meg mire nincs... :D Közgazdászként kijelenthetem, hogy tény, hogy a kereslet-kínálat törvénye ezen a területen is nagyon fontos, de mondtam Erszónak, hogy sajnos én nem tudok nyávogni.... Hogy például: Kicsiiiiiim, szedd már szét a lefolyót.... Vagy: Kicsiiiiim rakd már el a cuccaidat.

Sajnos vagy nem sajnos, én egy elég határozott csaj vagyok, aki tudja mit akar és tudjátok mit, nem fogom lentebb adni!!!! Kell, hogy legyen valaki, aki majd így szeret, ahogy vagyok. Ilyennek, amilyen vagyok. :D És kész! Isten tudja mit miért csinál. Ha jó vagy, értékes, meg fogod kapni a jutalmad érte! :D 

Nos, akkor ezekkel a képekkel zárom soraim! :D 

Legyen szép estétek/napotok! :) Pusziiii :) <3